Az 1977-es esztendőt írtuk, amikor egyesüléssel létrejött Kehidakustány.
Ősi története Kehidának és Kustánynak az írott történelmet megelőző korig nyúlik vissza. Legjelentősebb régészeti emlékeinket a falu közvetlen határában feltárt avar kori temetők adják. Írott forrásban először Kustány nevével találkozhatunk 1181-ben, Kehidáéval 1232-ben a híres kehidai oklevélben.
A szerzetesrendek is rátaláltak e csodás erdőkkel, mezőkkel tarkított vidékre, erre utal az, hogy közvetlen közelünkben három pálos kolostor is állt. Az egyik Kustányban a Zala folyó által határolt Szigeten, templomának romjai ma is láthatóak. A középkorban a falu urai udvarházat emeltek, melyhez templom is tartozott. Ezt várrá erődítették, amit a török 1588-ban pusztított el.
A mai is álló kúriát valamint a barokk templomot a Hertelendy család építette az 1700-as években. Kehidán élt 1808-1854-ig kehidai Deák Ferenc az első független magyar kormány igazságügyi minisztere. A XX. században a Deák birtokon létrehozott mezőgazdasági szakiskola működése biztosította, hogy a település továbbra is a környék szellemi központja maradhatott.
A szakiskola megszűnése után termálturizmusba a falusi vendéglátásba történő bekapcsolás jelentette a további folyamatos fejlődést Kehidakustánynak.
- Tamás Erzsébet -
Látnivalók Kehidakustányban (Letölthető PDF)
A Deák emlékhelyek:
Deák Ferenc (1803 – 1876) munkássága nyomán a „Haza bölcse“ elnevezést kapta. 1833-ban jelent meg a politika színpadán a pozsonyi országgyűlésben. Ellenzéki politikusként síkraszállt a magyar nyelv és a jobbágyság sorsának javításáért, valamint a közteherviselésért. Ellenezte a halálbüntetést, síkraszállt a vallási- és szólásszabadságért. 1848-ban az első magyar kormány igazságügy minisztere. Deákot reformtörekvései az 1840-es évek legismertebb és legnépszerűbb politikusává tették. Kiemelkedő szerepet játszott a Kiegyezésben, melynek köszönhető, hogy végül Magyarország elindulhatott a polgári fejlődés útján.
Deák-kút (Geoláda N46 51.151 E17 04.309, 173m)
Deák nagyon szerette a természetet. Sok időt töltött kehidai birtokán. A legenda szerint gyakran üldögélt a Deák-kutat körbeölelő fák alatt gondolataiba mélyedve.
Ez a különös atmoszférával megáldott hely méltán vált a környékbe látogató turisták által legsűrűbben felkeresett célponttá. A radiesztéziai mérések tanúsága szerint itt jótékony hatású földsugárzás uralkodik – a föld mélyén Szt. György vonal húzódik. Kiváló meditációs és relaxáló hely. Az itt eltöltött idő nem csupán a léleknek, de a testnek is megújulást jelenthet.
Deák - kúria - a "haza bölcsének egykori otthona (Geoláda: N46 50.629 E17 05.579, 124m)
Nyitva tartás : ápr. 01 - okt. 31 mindennap hétfő kivételével 10.00-18.00-ig, nov. 01 - márc. 31. naponta 10.00 - 17.00-ig, kivétel vasárnap és hétfő
Deák sírbolt - kehidai temető (Geoláda: N46 51.348 E17 04.997, 152m)
Szt. László kápolna
Röviddel a Deák-kút előtt az út bal oldalán csodálatos erdei környezetben egy új kápolna természettel csodálatos összhangot alkotó képe tárul elénk.
A Szent László király tiszteletére emelt Árpád-kori stílusjegyeket viselő kápolnát a helybeli Kerékgyártó László építtette. Felszentelése ünnepi keretek közt zajlott, s a nem titkolt remények szerint búcsújáró hely lesz. Az épületet Barattáné Zámbó Ágnes zalaegerszegi tervező álmodta meg. A 12x6 m alapterületű kápolna tornya 12 m magas, bontott téglából épült falai különös, ódon hangulatot kölcsönöznek az épületnek. Az íves, ragasztott fa tetőszerkezet és a kettős cserépfedés az Árpád-kor stílusjegyei. Ablakai színes üvegezést kaptak, nemzeti színeinkben pompázik a rajtuk keresztül beszűrődő napsugár. A kápolna tornya egy Szt. László-legendát stilizál. Formájában a kunok ellen étlen-szomjan harcoló magyar csapatok vezérének, Szt. Lászlónak kardját jeleníti meg, aki a tordai hegyekben egy csapással sziklából vizet fakasztott, így csillapítván a kitikkadt harcosok szomját. A kápolna elkészülte és felszentelése is jól időzített, hiszen Zala megye idén 1000 éves, csakúgy, mint az erdélyi katolikus egyház – Erdély védőszentje éppen Szt. László király –, és 800 éves fennállását ünnepli a ferences rend is, akik a későbbiekben üzemeltetni fogják a kápolnát.
Az épületben évente kétszer celebrálnak szentmisét. Június 27-én, Szt. László neve napjának tiszteletére és október 4-én, Szt. Ferenc napja alkalmából. Ezenkívül több rendezvényt is álmodott ide Kerékgyártó úr, a jövőben koncerteknek és alkotótáboroknak ad majd otthont. Az épület egyik helyszíne a Kehidakustányi Vendégvárók Egyesülete által szervezett „New Age Fesztivál – a művészet és életmód találkozása a természettel” elnevezésű rendezvénynek, melyre október 24-től várják a tisztelt érdeklődőket.
Gyurgyalagos löszfal ( a Deák-kúthoz vezető túraúton)
A gyurgyalagok jellegzetes hangú, színesen pompázó madarak. Jellemzõjük, hogy fészkelõ helyeiket löszfalakba vájják. Ezek általában 50 vagy annál több párból álló költõtelepek. Költõüreg ük egy kb. 150 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. Tojásait pár napos eltolódással rakja Le. 6-7 tojásból álló fészekalján már AZ elsõ tojás lerakása után megkezdi 20-22 napos kotlását. Tojásai a lerakás idõbeli eltolódása miatt különbözõ fejlettségûek és a fiókák kirepülése sem egy idõben zajlik. A fiókák kb. 30 nap alatt tanulnak meg repülni. A kotlást és táplálást a szülõk váltva végzik. A gyurgyalagok tápláléka repülõ rovarokból áll. Hûvös idõben gyakran fog házi méhet, a méhészek nagy bánatára. Költözõ madár. Hazánkban május végétõl augusztus közepéig tartózkodik. A telet a déli féltekén töltik.
Gyümölcsoltó Boldogasszony Római Katolikus templom XVIII. század
A templom építéséhez Hertelendy Gábor l747-ben fogott hozzá, felszentelése 1755. április 5-én történt. Eredetileg is Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, ezt a titulusát jelenleg is őrzi. A tornya 1807-ben készült el. Berendezése barokk munka, diadalív szerű főoltára az angyali üdvözletet ábrázolja, szobrokkal gazdagon díszített. Tornyában három harang lakik, a legnagyobb közel 4 q súlyú. Részletes egyházműemlék-történeti leírást a templom bejáratnál elhelyezett tájékoztató táblán olvashatnak.
Nyári Miserend: Csütörtök, Péntek, Szombat 19.30 óra Vasárnap :11.00 óra
Kustányi Romtemplom XIII. sz. (gótikus)
A kustányi templom még romjaiban is méltóságot sugall.
A hajdan két falu: Alsó-, vagy Egyházaskustány és Felsőkustány volt. Egyházaskustány plébániatemplomát a Zala folyó szigetén kb. a XII. században építették, első említése a 1256-ból való. A régi sziget neve feltehetőleg Elek szigete volt, később Kustányi sziget, majd az itt élt remetékről Remetének nevezte a nép. A török portyázások során állagában leromlott templomot a XVIII. században helyreállították. A maradványokból arra lehet következtetni, hogy egy kívülről is tagolt 6 méter széles és 18 m hosszú, talán 7,5 méter magas épület lehetett. Stílusát tekintve gótikus, keletelt (a névadó szent ünnepének napján kellett a hossztengelyben végigsütnie a felkelő nap fényének.), téglafalazatú templomrom. Látható részei: Ny-i homlokzatának egy része, az É-i és a D-i fal kis szakasza. Ny-i homlokzata részben az oromfal magasságáig, a csatlakozó É-i és D-i falból kis szakaszok, alacsony magasságban maradtak fenn. A Ny-i homlokzat középtengelyében az egykori kapu helye, felette konzolpárról induló torony csonkja, két oldalán csúcsíves vakívsor töredékek láthatók. A Ny-i falon barokk és középkori boltozat maradványát látjuk. (Szalay Csaba munkája nyomán) (Geoláda: N46.82126 E17.11172)
Kökereszt - Kustányban az útkereszteződésben található. 1817-ben állították.
Szent János szobor - a barokk stílusú szobor Kustányban a kőkereszt mellett található.
Harangláb (Hunyadi utca)
